Az első Fulci film amit láttam. Nagyon tetszetős mű. Még mindig a hatása alatt vagyok. A várt brutalitástól eltérően nem annyira véres, átlag embereknek is tetszhet a film. Az olasz filmekhez szokottan remek zene jellemzi a filmet, Fulci érdekes forgatókönyvet kanyarított a műhöz.

Külön öröm nekem, a Lovecrafti utalás a filmben. Aki nem tudná Dunwich városa nem egyszer megjelenik Lovecraft munkáiban is (ő találta ki). Szerintem Fulci neki tisztelgett a filmmel és tényleg a Re-animator mellett messze a legjobb Lovecrafttal kapcsolatos film.

A magyar cím szerintem nem sikerült valami észbontóan eredetire, inkább gagyira sajnos. De a film MESTERMŰ csupa nagybetűvel. Rengeteg jó horror létezik, ergo nem számítana történet szerint kultfilmnek, de nem az teszi azzá. Az atmoszféra is remek, az egyes jelenetekről nem is beszélve.

Összeségben nyújt nagyot, mert szerintem az atmoszféra, a zene, a történet telitalálat. Ekkor még nem is beszéltem azokról a képsorokról ami igazán naggyá teszi a filmet. De térjünk is rá magára a filmre, hogy megértsétek mire gondolok.

 Az eleje telitalálat. Kevés ilyen erős nyitó jelenetet láttam eddig. A pap halála, a kötél, a temető, a szemek, az álomszerű megjelenítés. A film legfontosabb része az eleje, hiszen ekkor ragadja magával a történet a nézőt. Ezt Fulci mesterien megoldotta filmjében.

A következő kedvenc jelenetem az élve eltemetés, a horror klasszikus jelenete. Stephen King mondta egyszer, az az igazi horror szerző aki legalább egyszer megír egyet. (ő a Minden haláli könyvében ír róla) Nagyszerűen megoldotta Fulci, teljesen beleéltem magam a nő helyzetébe.

A következő jelenet, amikor Thomas atya megjelenik holtan egy kis bemutatkozásra egy szerelmes párnak. A jelenet lebilincselő. Egyszerre gusztustalan és nagyon erős kép ahogy a nőnek folyni kezd a vér a szeméből amint meglátja az atyát és hányni kezd....haha Zseniális.

Jó ötlet volt még a férgek alkalmazása, hiszen ők sem hiányozhatnak egy jó horrorból (most az ablakon bezúduló férgekre gondoltam). A zombik mai szemmel már nem mutatnak olyan jól, de azért még nézhetők és nem veszít miattuk értékéből a film. A fiatal zombi lány amikor a kisfiúhoz lép (testvéréhez:)), még félelmetesen is néz ki. De egyébként rendben vannak.

Nem rajongok a számítógépes effektekért és szerencsére ebben a korban még nem is voltak. A gyilkosságok egyszerűek, nyersek, kicsit gagyik, de pont ezért szeretem őket. Egy filmnek a másik fontos pontja a befejezés amit megint nagyon jól megoldott a mester. Igy belegondolva itt is megjelenik a horrorok egyik klasszikus jelenete a kripta.

A film vége természetesen nem happy end ami nálam egy újjabb jó pont.

Tetszett még nekem a film megvilágítása, jók lettek a szinek, illenek a filmhez. A szemek kihangsúlyozása is remek, mintha valami klasszikus western filmet néznék. A szereplők játéka horror filmekhez képest jó (nem ezért szeretjük őket:)), a női szereplőkért pedig külön dicséret, mert igencsak tetszetősek...:)

Az a jelenet is megfogott amikor az üvegcserép beleszáll a falba és vérzik, szép.... A furós jelenet értelmetlen, túlzott a brutalítás a szituációhoz képest, de felejthetetlen jelenet:). Összességében egy jó horror film lenne, de felejthetetlen jelenetei, és ehhez paszoló zenéje miatt méltán kultfilm.

Köszönet érte a mesternek és mindenkinek aki dolgozott rajta. Nálam 9 pontot simán megérdemel 10-es skálán.